Londoni tini kém sokadik fejezete Erősen spoiler!!!!
"Látványosan nyeltem egyett, majd elkezdtem lassan hátrálni és kiutat keresni, miközben figyelmen kívül hagytam tanárnőm sipítozását.
- Csak nem menekülni próbálsz? Hát milyen viselkedés ez? - Gúnyosan elmosolyodott, és pár határozott lépés megtétele után lendítette is a kezét.
Az ütés erejétől az első sorban lévő padnak estem, amit az ott ülő lányok egy-egy sikítással honoráltak. Miközben feltápászkodtam a padról felkészültem a visszavágásra, mégis csak egy kém vagyok, de abban a pillanatban, hogy megfordultam Cam egy pisztolyt rántott elő és rám szegezte.
- Te sem gondolhattad komolyan, hogy felkészületlenül jöttem, nem igaz szívem? Mégis csak egy bérgyilkos vagyok."
Sutherland akció 2. fejezet.
Amíg készül a ltk következő fejezete, és átalakul egy kis mértékben a Sutherland első két fejezete egy kis, tényleg nagyon pici, friss.
Nadine
"Amint kiértünk a főépületből a fullasztó meleg viszahozott a valóságba. Az udvarban legalább féltucat hatalmas épület állt, a főépületből itt is egy nagy lépcső vezetett le az udvarra, így beláthattam az egész gyárat. Ekkor vettem észre az első furcsaságott. A hat épülethez viszonyítva a gyár udvar nagysága nem volt egyensúlyban. Még egy helikopter leszálló is volt. De nem ez volt a legfurcsább. A gyár területét legalább két méter magas kerítés vette körbe, és a teljes hosszában fegyveres katonák járkáltak. Nem tudom miért, de nem szóltam senkinek. Úgy tettem, mintha észre sem vettem volna őket, és ugyanolyan untatott arcal néztem magam elé, mint előtte.
De már nem voltam érdektelen a gyárral kapcsolatban. Felébredt bennem valami, amiről fogalmam sem volt, hogy ott van. Már csak azt vettem észre, hogy mindent alaposan megnézek, és minden részletet az agyamba vések. Nem igazán tudnám megmagyarázni, hogy miért, de rossz érzés kerített a hatalmába. Éreztem, hogy valami nem stimmel, mint mikor valaki bemegy a szobámba és elmozdít valamit, mikor vissza megyek érzem, hogy nem úgy nézki a szoba, mint ahogy hagytam."
Rob
"- Hogy is hívnak? Natali? Nessi? - találgattam.
- Nadine Hopkins vagyok, te pedig szemétláda vagy! - fújtatott.
- Nadine, biztos tudod ki vagyok, így én nem mutatkozom be. Ha befejezted a hisztit, és összekapartad az állad, talán megpróbálhatnánk visszajutni a többiekhez.
Mondandóm első felének hála látványosan megnőtt a szeme és eltátotta a száját. Majd anélkül, hogy válaszolt volna kezdete el keresni a mobilját a zsebében. Az én állam is elindult a föld felé mikor megláttam az iphone-ját. Keze megállt a tárcsázás felénél és meglepődve, enyhe csalódottsággal nézte a kijelzőt. Sikerült nagy nehezen kinyögnöm:
- Úgy látom új ez még neked, tanítsam meg hogy kell kezelni, vagy telefonáljak inkább én?
- Habár egy férfi dolga lenne megoldani az ilyen helyzeteket, én most eltekintek ettől, de azért kösz – válaszolt gúnyosan a férfi szót különösen kiemelve –, egyébként nincs térerő.
- Hogy érted, hogy nincs térerő – kezdtem el én is a telefonomat elővenni.
- Hát, ez azt jelenti, hogy az ember nem tud telefonálni, mert nincs a közelben torony, ami felerősítené a jelet, egyébként a kijelzőn az apró pálcikákon követhető, az okos telefonok a hülyébbeknek ki is írja – magyarázta mintha öt éves lennék.
- Tudom, mit jelent, hogy térerő – csattantam fel –, de ez hogy fordulhat elő egy ilyen helyen?
- Egy ilyen helyen? - kérdezett vissza –, egy erdő közepén vagyunk."
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
